A kávéiparban kétségtelenül a pörkölés a legvonzóbb láncszem. A zöld kávébabnak szinte egyáltalán nincs íze - még egy meglehetősen kellemetlen növényi íz is van. A pörkölési folyamat azonban csökkentheti a klorogénsav nevű vegyszer mennyiségét, és a zöldbabot az általunk kedvelt aromás és gyümölcsös kávévá alakíthatja.
Mi a kávépörkölés?
Amitől a kávé olyan változatos és ízletes, az nem csak a bab, hanem a pörkölt is. A kávépörkölés az a hőfolyamat, amelynek során a kávé jellegzetes ízét állítják elő a zöld kávébab ízének megváltoztatásával. Amikor a nyers babot hővel kezelik, ezek a babok olajat termelnek és szabadítanak fel, a természetes cukrok pedig karamellizálódnak, hozzájárulva a bab színéhez és ízéhez.
A kávépörkölés története
Sokan ismerjük azt a csodálatos legendát, hogy Kaldi, a kecskepásztor és ágaskodó kecskéi fedezték fel a kávét a 9. század környékén. Mindazonáltal elgondolkozott már azon, hogyan és mikor jött létre a kávépörkölés?
A kávé körülbelül 1000 évvel ezelőtt jelent meg, de csak az 1400-as években kezdett igazán fellendülni a kávépörkölés technológia, kezdve a Közel-Keleten. Az első módszerek nem voltak igazán divatosak, és valójában csak egy nagy lapos kanálból álltak, amelyet tűzbe tettek, és egy kisebb keverőkanállal, hogy minden egyenletesen süljön el. Az Oszmán Birodalom és az európai gyarmatosítók aztán szerte a világon vitték az italt.
A következő jelentős fejlemény 1650 körül következett be, amikor Kairóban dobokat készítettek a kávébab elhelyezésére. A kávépörkölő dob fémből, leggyakrabban ónozott rézből vagy öntöttvasból készült, és tűzhely vagy nyílt tűz fölött tartották, így csökkentve a füstöt azáltal, hogy fenntartja a hőt a dob belsejében, és biztonságosabbá és praktikusabbá tette. Emellett kézi hajtókarokkal is rendelkezett a babok következetes mozgatásához.
A 19. században a kávépörkölés sem volt kivétel az iparosodás alól – a szabadalmak kezdtek özönleni több kereskedelmi pörkölőhöz, mint például Richard Evans első nagyméretű kávépörkölőjéhez, James Carter „Pull-Out” pörkölőjéhez stb. Megjegyzendő, hogy a fa vagy a szén helyett a földgáz lett akkoriban a pörkölő preferált hőforrása, amely tisztább kávé ízprofilt tudott kialakítani.
A második ipari forradalom kibontakozásával a 20. század fordulóján az elektromosság hozzáférhetőbbé vált. Az elektromos motorok csökkenthetik a munka intenzitását, javíthatják a pörkölés pontosságát, valamint nagyobb biztonságot érhetnek el.
A mai számítógépes világban szinte minden pörkölő nagyon nagy pontossággal pörköl, és lehetőség van az Ön egyedi ízére, babfajtára vagy keverékére szabni.
A kávépörkölés öt különböző szakasza
1. szakasz – Szárítás
A nyers kávébab körülbelül 10-12 százalék nedvességet tartalmaz, amely egyenletesen oszlik el az egész kávészem szoros szerkezetében. A zöld kávébab pörkölőbe öntése után egy kis időbe telik, míg a szemes kávé elegendő hőt vesz fel a felesleges víz elpárologtatásához, ezért ehhez az első részhez nagy mennyiségű energia szükséges. Az első percekben a kávébab megjelenése és illata nem változik jelentősen.
2. szakasz – Barnulás
Tehát a bab kiszáradt, és most kezd barnulni. A kávébab szerkezete ebben a szakaszban még nagyon szilárd, és a basmati rizshez és a pirítóshoz hasonló aromájú. A kávébab belsejében végbemenő barnulási reakciók hatására az kitágul, és elkezdi leválni vékony papírszerű héjáról (a pelyváról).
Az első két szakasz nagyon fontos. Például, ha a zöld kávébab nedvességét nem távolítják el megfelelően, a következő pörkölési szakasz nem lesz képes egyenletes pörkölést elérni. Még ha a szemes kávé kívülről jól is néz ki, belülről lehet, hogy még nem sült meg teljesen, és a főzés utáni íze nagyon kellemetlen. A kávébab felületén keserűség, a még nem teljesen kifejlődött babmag éles savanyúsága, füves íze lesz látható.
3. szakasz – Első repedés
Amikor a barnulási reakció felgyorsul, nagy mennyiségű gáz (főleg szén-dioxid) és vízgőz képződik a szemes kávéban. Ha a belső nyomás túlságosan megnövekszik, a kávészemek szétrepednek, éles hangot adva, ugyanakkor majdnem kétszeresére tágulnak. Ekkortól kezd kialakulni az általunk ismert kávé íze, és a pörkölő választhat, hogy mikor fejezze be a pörkölést.
4. szakasz – Sült előállítása
Ebben a szakaszban a kávébab barnább lesz, a felülete pedig simább lesz. Valójában a végeredmény ízét főként az határozza meg, hogy a kávébabot mennyi ideig van kitéve hőnek az első repedési szakasz után. Minél hosszabb az idő, annál kisebb a savasság és az édesség, mivel a cukrok és savak karamellizálódnak.
5. szakasz – Második repedés
Ebben a szakaszban a kávészemek ismét megrepednek – ezúttal halkabb, recsegő hangot ad, és azt jelzi, hogy a kávészem szerkezete kezd lebomlani. Amint a kávébab a második repedésig megpörkölődött, a benne lévő olaj nagyobb valószínűséggel kerül a bab felszínére, a savanyúság nagy része elhalványul, és egy másik új íz képződik, amelyet általában"pörkölt íznek hívnak.". Ez az íz a bab típusától függően nem fog különbözni, mert eredete inkább az elszenesedés vagy kokszolás hatásából származik, mint a benne rejlő ízösszetevőkből.

















